TÁVIRÁNYÍTÓ > 15 év

A valódi prémium minőségű távirányítónak több kritériuma van. Ezek között a megbízhatóság és a hosszú élettartam mindenképpen valahol elöl áll. Az élettartamot tekintve a 15 évet simán elérheti akár hiba nélkül. Az egyszerű szétszerelés és a könnyű javíthatóság szintén nagyon előnyös tulajdonságok, és éppen ezért nem határozható meg pontosan, hogy mennyi ideig szolgálhatnak ezek a távirányítók.

Már az elején leszögezném, hogy nem azokra a más weboldalakon „prémium minőségű” távirányítóknak titulált termékekre gondolok. Elég szomorú, hogy manapság sokan prémium minőségűnek neveznek teljesen átlagos dolgokat, melyek a fent említett kategóriától minőségileg nagyon messze vannak. Amennyiben Ön a magyarországi rendszerváltás, és az ezredforduló tanúja volt, akkor biztosan foghatott a kezében olyan távirányítókat, amelyeknek az élettartama a maiakhoz képest a többszöröse volt. A 80-as és 90-es években az Orion és Videoton tévék népszerűsége töretlennek látszott. A háztartások döntő többségében hibátlanul működtek ezek a készülékek, amelyekhez olyan jó minőségű távirányító is tartozott, hogy akár a készülék végleges meghibásodásáig is kitartott, ami sokszor 20-25 év után következett be. Ezeken a távirányítókon csak ritkán kellett egy-két kisebb, sok esetben csak az elemek csatlakozását érintő javításokat elvégezni.
A 90-es években itthon egyre nagyobb volumenben kezdtek megjelenni a külföldi híresebb gyártók berendezései. Ezeknek a készülékeknek az élettartama az itthon gyártottakhoz hasonlóan igen hosszú volt. Az eltelt évtizedek alatt viszont sokat változott a világ. Romlott a készülékek, és a hozzájuk tartozó távirányítók minősége. A jelenleg kapható legtöbb tévé és más híradástechnikai háztartási készülék infravörös vagy rádiós (bluetooth) rendszerű eredeti távirányítója 3-5 év után megadja magát. Ez alól sajnos nem kivételek a jobb nevű gyártók termékei sem. Még általánosan elmondható, hogy egy tévékészülék a működési ideje alatt akár 3-4 távkapcsolót is elfogyaszthat az olcsóbbak közül. Egy mondatba sűrítve talán ennek az egésznek az oka a „fogyasztói társadalom” eljövetele. Csak egy példának említeném meg a sok közül az ismertebb gyártók bluetooth-os távirányítóit, melyeket már 4-5 év után nem lehet pótolni. Ilyen szempontból a bluetooth-os távirányító nem egy szerencsés megoldás, mert csak később jön rá az ember, hogy rossz lóra tett. Az előnyeit, hogy a távirányítót nem kell a tévé felé irányítani, a hangalapú keresést valamint a légegér funkciókat - melyeket egyébként is kevesen használnak -, azzal kell megfizetni, hogy 4-5 év múlva a távirányítót vagy nagyon drágán, vagy egyáltalán nem lehet beszerezni. Az egyszerű infravörös távirányítókat sokkal könnyebb pótolni. Többet nem is ragoznám ezt a vonalat. A gyártók próbálják az eladásaikat maximalizálni akár úgy is, hogy a készülékek minőségét is lefelé skálázzák. A fontosabb tartozékok beszerzési idejét pár évre korlátozzák, hogy utána biztosan nagyobb legyen az eshetősége annak, hogy egy komplett újat kelljen venni. Erre még jobban rájátszik a kommersz híradástechnikai készülékek árszínvonalának a csökkenése, a berendezések digitális elektronikájának egyre nagyobb bonyolultsága, amelynél már csak gyári műszerekkel és szoftverekkel lehet elvégezni a beállításokat és a javításokat. Régebben a vásárláskor mellékelt műszaki dokumentáció is teljesen kiment a divatból. Az alkatrészek, panelek, modulok, LCD kijelzők extrém magas ára nem teszi gazdaságossá a javítást. A további költségvonzatokról nem is beszélve. Ezekkel a kis „trükkökkel” lehet kiszorítani azokat a külsős szervizeket a piacról, melyeknek célja pont az lenne, hogy meghosszabbítsák a készülékek élettartamát. Nem csoda, hogy az utóbbi két évtizedben a szervizeknek a száma radikálisan csökkent. A távirányítók felépítésénél is észrevehető lassan, hogy nem szervizbarát. Az eredeti távirányító beszerzési ideje tehát korlátozott, semmilyen alkatrészt nem lehet kapni hozzá, mint például elemérintkezőket, elemfedőlapot, hátlapot, előlapot, gumitasztatúrát, és egyéb belső speciális elemeket. A legtöbb esetben a nagyfokú integráltság miatt szinte nincs is benne cserélhető alkatrész. Sajnos már nálunk is sokan vesznek egy új készüléket, talán az állandóan futó reklámok hatására is, ha tönkremegy a távirányító. Pedig szerintem nagyon sokan vannak, akik nem igénylik az új készülékek extra funkcióit, és tökéletesen megelégednének a tévénézés alapvető élményével. Ráadásul a megszokott távirányítót az évek alatt teljesen kiismerik, és ragaszkodnának hozzá. Nyilván, amennyiben egy távirányító nem romlik el hamarabb, mint a készülék, akkor optimálisabban működik a rendszer. Legalábbis a saját szemszögünkből nézve. Egyértelműnek tűnik viszont, hogy a kényszerű gyakori készülékcserének sem a felhasználó, sem a természet nem fog örülni. Sokan gondolkodnak úgy, hogy még egy jól működő készüléket csak akkor cserélnek le, ha jelentős többletszolgáltatást kapnak, amire szükségük is lenne valamilyen ok miatt. Sajnos viszont áttételesen a gyártók határozzák meg a fent említett trükkökkel, hogy ez a cirkuláció milyen gyors legyen. Talán valamilyen előrelépés már mutatkozik egyes területen. Például az európai unió nem véletlenül próbálja meg a mobilgyártókat rávenni arra, hogy a készülékeik javíthatóságát néhány alapvető dologban tegyék lehetővé.

Tehát arra gondoltam, hogy készítek olyan infravörös távirányítókat, amelyek hosszú ideig működőképesek maradnak, és az esetleges javításuk sem lenne különösebben problémás.
Ezt írja a Wikipédia: „A tuning a gépjárművek gyári kivitelének átalakítását, átépítését jelöli.
A szó eredeti jelentése: hangolás, finomítás.”
Tehát kerestem egy gyári távirányítót és próbáltam úgy átalakítani, hogy minél strapabíróbb legyen. Nevezhetnénk ezt akár egy megbízhatósági tuningnak is, a motor tuning vagy az optikai tuning analógiájára. Nyilván ennél a keresésnél sok szempontot figyelembe kellett vennem, de szerencsémre nem kellett messzire menni a megoldásért. Végül a Videoton gyártmányú TRC szériára esett a választásom, amelyet egyébként régóta ismertem, és már alapjában véve egy minőségi távirányítónak tartottam. (Lásd a Videoton kategóriát!) Megfelelően erős a műanyag ház, a belső gumitasztatúra professzionális minőségű, a nyomógombokat szinte nem lehet elkoptatni, az elemérintkezések elfogadhatóak, a feliratok pedig még 10 év használat után is megmaradnak. Az eredeti belső panel ugyan lehetett volna szebb és jobb, de pont ez lesz később lecserélve. Ennek a távirányítónak az egyetlen hátránya a tasztatúra kialakításában keresendő. A sok egyforma fazonú gomb miatt talán nehezebb lehet a távirányító kezelése. A nyomógombok „raszterhálós” elrendezése pedig kicsit régimódinak hat. Jobban megnézve a számgombok kerek alakúak, az összes többi pedig szögletes megoldású. Több variáció nincsen. Az akkori időkben százezrek kezelték ezeket a távirányítókat, és mivel minőségi problémájuk nem nagyon volt, ezért talán ez feledtette a kezeléssel járó nehézségeket. A távirányító használatában akkoriban sokat segíthetett volna, ha több színes gombot alkalmaznak. Mondjuk az összetartozó funkciókat jelölve ezáltal. Például a gyakran használt számgombokat, vagy a hangerő és a programléptetés funkciókat színesíthették volna ki. Akkoriban senkinek nem jutott eszébe, hogy ezzel a filléres megoldással kompenzálja, vagy könnyítse a távirányító kezelését. A 36 gombos megoldás is kevésnek tűnhet a mai világban, de egy kis programozási trükkel meg lehet duplázni a funkciók számát. Persze sok esetben a 36 is bőven elég.

Mivel az eredeti belső rész (1. kép bal oldali panel) célirányosan lett kialakítva a Videoton tévék vezérléséhez, ezért ezt mindenképpen cserélnem kellett egy speciálisan felépített elektronikai áramkörre, amellyel már megoldható gyakorlatilag bármilyen más gyártó készülékének a távirányítása. Ezek a nyomtatott áramkörök a 2. képen láthatóak, és igazán srapabíróak. Az 1. képen a jobb oldali panel is már egy saját tervezésű, melyet egy speciális feladatra készítettem egy cégnek.

1.

2.

A hagyományos alkatrészekkel készült megoldás (2. kép bal oldali panel) egy kétoldalas üvegszál erősítésű, gyakorlatilag törhetetlen panelen hagyományos alkatrészekkel felépített, akár kettő infravörös LED meghajtással rendelkező konstrukció. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a mikrovezérlőt a beforrasztás után is lehessen programozni a beépített ICSP csatlakozón keresztül.
Itt csak az egyik meghajtó áramkör van felépítve.

A felületszerelt alkatrészekkel készült változat (2. kép jobb oldali panel) pedig szintén kétoldalas üvegszálas panelen felépített, korszerű felületszerelt (SMD) technológiával kivitelezett egység, amely két darab infravörös LED meghajtással rendelkezik, és természetesen a mikrovezérlő utólagos felprogramozása is megoldott a csatlakozón keresztül.

Mind a két elektronikánál lehetőség van kvarcos és rezonátoros kivitelezésre attól függően, hogy milyen pontos jelekre van szükség. Ezek a belső elektronikák mind a régi jól bevált „hagyományos” receptek alapján készültek, ahol a minőséget a felhasznált anyagokkal, alkatrészekkel és eljárásokkal lehet biztosítani. (Például az érintkezők aranyozása, mely manapság a távirányítókban már nem divat gazdasági okokból, de köztudottan a legjobb érintkezés-megoldások egyike.)
Az új tervezésű nyomtatott áramkörökön található PIC16F54-es mikrovezérlőben futó program határozza meg, hogy milyen jeleket fog kisugározni a távirányító. A megvalósított funkciók ennek megfelelően rugalmasan módosíthatóak. Akár teljesen egyedi, vagy ritka készülékekhez is elő lehet állítani nagyon hosszú élettartamú távirányítókat. A PIC mikrovezérlőket kedvelők táborát is érdekelheti ez a megoldás, mert csak a saját programjukat kell bevinni a kész hardverbe, ha saját projekt részeként ilyen problémával állnának szemben. Az alábbi képeken a hagyományos alkatrészekkel, valamint felületszerelt technológiával szerelt nyomtatott áramkörök láthatóak.

Folytatom...