Érdekes távirányítók

Mobil : +36-30-756-2289
Vonalas tel.: (06-1)-338-3160

Új webbolt itt!

Home
Információ
RC-IC
PIC-es téma
Adatok
Érdekes
Letöltés
Kapcsolat
Gyártmány
Érdekességek a távirányítók világából
 
AKAI
ALCOR
ALLVIEW
ANTENNA DIG.
BLAUPUNKT
CELCUS
CHIQ
DAEWOO
DENON
DIGI
DIGIHOME
DIMARSON
DYON
DYRAS
ECHOSMART
FUNAI
GABA
GOGEN
GRUNDIG
HISENSE
HITACHI
HORIZON
HYUNDAI
JVC
LG
MANTA
MILLENIUM
NAVON
OK
ONKYO
ORION DVD
ORION
PANASONIC
PHILIPS
PIONEER
QILIVE
SAMSUNG
SENCOR
SHARP
SMART-TECH
SONY
STARLIGHT
STRONG
T-HOME
TECHNICS
TECHNIKA
TECHWOOD
TELEFUNKEN
TESLA
THOMSON
TOSHIBA
UPC
VIDEOTON
VILLANYÓRA
VODAFON
VORTEX
WAYTEQ
YAMADA
YAMAHA

A hangalapú keresés funkcióval rendelkező távirányítók belső felépítése.

Az alább látható távirányító panelrészlete egy nem túlságosan ismert gyártmányú televízióhoz tartozik, de mostanában sok más hasonló "smart"-os készülék távkapcsolója rendelkezik hasonló felépítéssel. Erről pillanatnyilag annyit kell tudni, hogy alapvetően infravörös jelsorozatot ad ki a gombok megnyomásakor, mint a legtöbb távirányító általában. Az eltérés az átlagostól az, hogy rendelkezik hangalapú keresés funkcióval is, mely bluetooth kapcsolaton keresztül tud csak működni.
Ez a bluetooth kapcsolat egy speciális rádióhullámú kapcsolat. Tulajdonképpen laikus szemmel nézve nem is látni érdekes dolgot a képeken. Viszont szakmai szemmel feltűnik egy aprócska fekete modul, mely a távirányító alaplapjára ül rá. Ezen a modulon található még egy mikrovezérlő is, mely egyben ellátja a távirányító központi funkcióit is egészen a billentyűzet lekérdezésétől kezdve az infravörös LED meghajtásához szükséges jelsorozat előállításáig. Extra funkcióként pedig a panel másik oldalán található mikrofont használja fel, hogy szabványos bluetooth-os jeleket generálva továbbítsa a tévékészülék felé a szóban elhangzott utasításokat. Mármint a keresőszavakat, melyekkel könnyebbé szeretnénk tenni a neten való kutakodást a különböző applikációkban. A távirányító másik érdekessége a tasztatúra működtetésének a megoldása, melyről talán egy másik cikkben már írtam pár mondatot. Ez csak annyit takar, hogy a nyomtatott áramkör azon oldalára, mely a gumitasztatúra felé néz, egy vékony fóliát ragasztanak fel, mely alatt a kontaktusoknál egy-egy fémlapocska helyezkedik el.
Egy gomb megnyomásakor ez a fémlapocska nyomódik rá a panelen található érintkezőre, és létrejön a kapcsolat. Az eddigi gyakorlat általában az volt, hogy a gumitasztatúra belső oldalán elhelyezkedő a felszínükön vezető szénréteggel ellátott pogácsák hozták létre a kapcsolatot a gombok megnyomásakor. Ez az utóbbi megoldás többféle módon, de legalább javítható volt. Az alábbi jobb oldali képen lévő megoldásnak viszont már egyértelműen a javíthatóság radikális csökkentése volt a célja. Ugyanis a minimum két évtizedes eddig tökéletesen bevált és olcsó gumitasztatúrát cserélték le erre a másik, szerintem sokkal rosszabb megoldásra. Persze itt is ki lehet találni majd valamilyen trükkös megoldást, de szerintem ezek nem fogják bírni a strapát, hisz az eredeti megoldás sem tökéletes. Sőt...

**************************************************************************
R
égebben az egyik cégnél lehetett kapni egy nagyon jó minőségű utána gyártott távirányítót. Ezt úgy hívták, hogy COM-széria. Talán néhányan még emlékeznek rá.

Létezett belőle régebbi és újabb verzió egyaránt. A régebbi verzió hagyományos alkatrészekkel, míg az újabb verzió felületszerelt technológiával készült. Számomra volt ennek a távirányítónak egy különleges előnye. Microchip gyártmányú mikrovezérlőt használt a jelek generálására, így egy kis trükkel át lehetett programozni. A távirányító egyébként műanyag gombozattal készült, a belső gumitasztatúra jó minőségű volt, a ház kellően szilárd, az elektronika felületszerelt megoldású, és megbízható alkatrészekből épült fel. Így ennek a távirányítónak a legtöbbje 10 éven át is gond nélkül működött. Csak időnként kellett a távirányítót megtisztítani, illetve az elemérintkezőket az eredeti helyzetükbe visszaigazítani. Annak idején elég sok távirányítót tudtam így előállítani, melyeket nem lehetett beszerezni. Természetesen itt is szabadon variálható, hogy mely funkció hova kerüljön. Van még néhány példányom ebből a távkapcsolóból, melyeket különleges igények kielégítésére fogok felhasználni.

COM utána gyártott távirányító 1.
COM távirányító előlap nélkül 2.
Az előlap és a gumitasztatúra 3.
Előlap a gombozattal 4.

Az átprogramozás előtt némi hardveres átalakítást is kellett eszközölnöm, de ez pár perc alatt megvolt. Az új program betöltéséhez a PIC programozók körében népszerű PICKIT 2-t használtam a hozzávaló szoftverrel együtt. Az 5-7. képeken ez látható.

PICKIT 2 és a távirányító 5.
PICKIT 2 bekötési pontok a panelen 6.

PICKIT 2 szoftver 7.
NEC protokoll kijelző egység 8.

A 9. képen látható az átprogramozás után a távirányító által kibocsájtott jelek. Mivel a jelalakok bizonyos szakaszai a markerek segítségével megmérésre kerültek és ezek nem voltak valami pontosak a szoftver időzítéseihez képest, ezért a rezonátort kicseréltem egy kvarcra. Az alsó jelalak már ezzel készült, amin látható is, hogy pár mikroszekundum pontosságra megközelítette az ideális értékeket. A ciklusidő értéke a szimuláció futtatásakor 108,001ms volt. Nyilván a felső hullámforma pontatlansága betudható a 4MHz-es rezonátornak, mely így is 1% alatt van. A kvarcoszcillátorral elért pontosság ennél bőven egy nagyságrenddel nagyobb.

Az átprogramozás utáni jelalakok 9.

Így lehet szinte hajszálpontos jelsorozatokat kibocsájtó távirányítókat készíteni speciális eszközök számára. Amennyiben a vevőegység mikrovezérlőjében futó programot is precízen megírják, akkor akár be is szűkíthetnénk megfelelő keretek közé a kiértékelésre kerülő jelek tartományát. Ez esetben pedig amennyiben a feltételeknek nem tesz eleget a távirányító, akkor egyszerűen süket fülekre talál a vevőben. Így el lehet kerülni az egyszerű jelalak átmásolásokat, mivel a legtöbb ilyen funkcióval rendelkező speciális távirányító szoftver és hardver része nem elég jó ahhoz, hogy nagy pontossággal vissza tudja sugározni a jeleket. A hétköznapi példánál maradva nem egy készülék van, mely pontosabb jeleket igényel, és így az egyszerűbb és olcsóbb univerzális, valamint szoftveres úton feltölthető távirányítók sem tudják ezeket a készülékeket megfelelően működtetni. Ilyen esetben a legkönnyebb azt mondani, hogy biztos a készülék vevőegysége a hibás.

(c) 2007 Varga András. IR-99 BT. Minden jog fenntartva!