ALCOR
ALLVIEW
ANTENNA DIG.
BLAUPUNKT
CELCUS
CHIQ
DAEWOO
DENON
DIGI
DIGIHOME
DIMARSON
DYON
DYRAS
ECHOSMART
FUNAI
GABA
GOGEN
GRUNDIG
HISENSE
HITACHI
HORIZON
HYUNDAI
JVC
LG
MANTA
MILLENIUM
NAVON
OK
ONKYO
ORION DVD
ORION
PANASONIC
PHILIPS
PIONEER
QILIVE
SAMSUNG
SENCOR
SHARP
SMART-TECH
SONY
STARLIGHT
STRONG
T-HOME
TECHNICS
TECHNIKA
TECHWOOD
TELEFUNKEN
TESLA
THOMSON
TOSHIBA
UPC
VIDEOTON
VODAFON
VORTEX
WAYTEQ
YAMADA
YAMAHA
A µPD 6121-001 és a uPD6122G-001 integrált áramkör
Az ismertetést azért kezdeném ezzel az integrált áramkörrel, mert ugyan nem mai darab, mégis előszeretettel alkalmazzák jelenleg is. A különböző híradástechnikai infravörös jelátvitelű távirányítók nagy részében is ez az integrált áramkör, vagy ennek a processzoros változata lakozik.
Az IC népszerűségének talán egyik fő oka az alacsony árában, valamint a jó konstrukciójában keresendő.
A mellékelt PDF dokumentáció részletesen taglalja a felépítését és működését.
A tápfeszültsége 2-3,3V között lehet, a fogyasztása pedig roppant alacsony. A µPD6121G-001-hez 32 billentyűt, a µPD6122G-001-hez maximum 64 darab nyomógombot lehet bekötni, ami az esetek döntő többségében elegendő.
Az integrált áramkör oszcillátor egységéhez szinte minden esetben 455KHz-es kerámia rezonátor csatlakozik. Az adatlapon található időzítések is erre vonatkoznak.
Az oszcillátor frekvenciáját 12-vel leosztva állítja elő a vivőfrekvenciát, amely 38KHz körüli. Ennek egy ciklusa tartalmaz egy 8,77 µs-os impulzust, majd egy kétszer ilyen hosszú szünetet. Így jön ki a 26,3 µs-os ciklusidő. A távirányító által kiadott különböző jelek valójában ilyen "carrier" ciklusok sorozata. Ez biztosítja az infravörös átvitel hatótávolságát, mivel a vevőben erre a frekvenciára hangolt szelektív erősítő dolgozik. Az IC-nek van egylövéses és folyamatos üzemmódja is.
Az 1. képen felül az egylövéses, alul a folyamatos mód látható, melyben a közelítőleg 108ms-os ciklusonként ugyanazt a jelet állítja elő. Az egylövéses módnál pedig a jel után csak utóimpulzust generál, ami ciklusonként ismétlődik tovább. Összesen 32 bit átvitelére van lehetőség. Ebből az első 16 bit a címet határozza meg, a következő 8 bit az adatinformáció, a fennmaradó 8 bit pedig ennek az inverze. A címbitek 65536 különböző értéket vehetnek fel. Az adatbitek pedig összesen 256 féle lehetőséget kínálnának, de ennél az IC-nél csak valamivel több mint a fele használható. Az alábbi jelek már a készülék vevőegységének infraszenzor kimenenetén jelennek meg, leválasztva a bejövő jelből a 38KHz-es vivőfrekvenciát.
 |
 |
A részletesebb képek lentebb láthatóak.
1. Az előimpulzus és az utána következő szünet
2. A 0 bit felépítése
3. Az 1 bit felépítése
4. Az utóimpulzus felépítése egylövéses módban
 |
 |
 |
 |
Az alább leírt decimális cím és parancsszámok a szám 8 bites bináris változatának értendők!
A híradástechnikai berendezések vezérléséhez a kiadott 32 bites kód tökéletesen elég. Ezt tovább bontva 16 bit a cím, és 16 bit az adatinformáció. A 16 bit cím még tovább bontható két 8 bites részre. Én az egyszerűség kedvéért csak Cím1 és Cím2-nek, rövidítve C1 és C2-nek fogom nevezni.
A C1 bájt diódákkal állítható be. Ez azt jelenti, hogy a jelsorozatban alapvetően minden bit állása 0. Amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakra diódákat helyezünk és a CCS bemenetre kötjük őket, akkor a megfelelő bit a jelsorozatban 1-re áll. Tehát C1-nek 256 kombinációja van. Kicsit bonyolítja a helyzetet a második cím. Ugyanis C2 alaphelyzetben a C1-nek az 1-es komplemense vagy logikailag az inverze. Tehát, ha nem kívánunk további alkatrészeket felhasználni, akkor marad a 256 cím lehetőség. Viszont amennyiben a KI/O0-KI/O7 lábakat egy ellenállással a tápra kötjük, akkor ezek a bitek a C2-ben mégsem invertálódnak. Vagyis gyakorlatilag a C2 beállítására is 256 lehetőségünk van. Így összesen 65536 különböző cím keletkezhet. A fent említett DVD távirányítók túlnyomó részében, melyekben ez az IC dolgozik, semmilyen címet befolyásoló alkatrész nincs. Vagyis C1=0 C2=255. Ez viszont a későbbiekben gondot okozhat. Amennyiben mégis szánnak egy diódát címváltoztatás céljára, akkor C1=1 C2=254 vagy C1=2 C2=253 továbbá C1=4 C2=251 stb. címzés keletkezik, attól függ, hogy melyik lábra kötjük ezt a diódát. Rögtön láthatjuk, hogy amennyiben a két cím összege 255, akkor nem használtak felhúzó ellenállást a C2 módosítására. Egy darab felhúzó ellenállást kötve mondjuk a KI/O1 lábra C1=0 C2=253 címzést kapunk. Egyébként, mint a parancsbiteknél itt is a bájt legkisebb bitje kerül először kisugárzásra (LSB-MSB). Természetesen hiába szerepel a távirányítókban ugyanaz az IC, mégsem lehet tehát irányítani egy másik készüléket vele, mert a címzés más lehet. A címbitek kisugárzása után kerül sor a parancsbitek és ennek az invertáltjának a leadására. Ezek szintén 8-as struktúrákban helyezkednek el. A µPD6121G-001-nél a parancsok 0-31 közé esnek. A µPD6122G-001-nél mivel 64 nyomógombot lehet rákötni, az alsó 32 billentyű a 0-31, míg a felső 32 billentyű a 64-95 számú parancsok. Ennek az oka az, hogy nem a parancsbájt D5 bitje, hanem a D6 bitje emelkedik magas szintbe a felső 32 billentyűnél.
A legmagasabb értékű bitet a D7-est ráadásul a SEL bemeneten át szabadon lehet állítani. Amennyiben ez a bemenet tápfeszültségen van, akkor D7=0, testre kötve D7=1 szintű. A fentebb leírt billentyű parancsoknál logikusan D7=0. A D7=1 beállításánál a parancsok értelemszerűen
128-cal növekednek. Vagyis a parancsok számai 128-159 és 192-223 közöttiek lesznek. Dupla gombok megnyomására is van lehetőség. K21+K22=53, K21+K23=54, K21+K24=55, illetve 128-cal több, ha a D7=1 szintű. Ezek a megengedett kettős megnyomásoknál keletkezett parancsszámot adják. Tehát ekkor a D5-ös bit is 1 szintű lesz. Ezt a lehetőséget a videómagnó távkapcsolójának a két gombos RECORD funkciójánál használják a véletlenszerű megnyomás elkerülésére. Amennyiben a távirányító által kisugárzott jelben a címbitek változnak, vagy a parancsszámok nem a megfelelő tartományba esnek, akkor processzor vagy mikrovezérlő dolgozik benne, és nem az eredeti IC.
Tehát egy ilyen „NEC TRANSMISSION FORMAT” kiadó IC-vel szerelt távirányító jelének három fő tulajdonsága az üzemmódja, a címbájtok és az adatbájt értéke. Az utóbbi kettő leírható három bájttal. Én ezt átalakítottam decimális számmá, melyet jobban és egyszerűbben lehet értelmezni. Különösen akkor, ha több távirányítónak a jeleit kell összehasonlítani.
Például a következő a cím: C1=4 C2=251. Az adat: D=69. Üzemmód: folyamatos. Ezekből az információkból a távirányító által kibocsájtott jelalakot is fel lehet rajzolni az állandó részeket is belekalkulálva.
µPD 6121/22G-001 integrált áramkör változatai:
CMS6222, CX6122-001, HT6221, HT6222, PT2221, PT2222
A felmerülő kérdésekre szívesen válaszolok. Az észrevételeiket is megírhatják.